BME Villamos Energetika Tanszék

25/10/2026

Mély megrendüléssel értesültünk róla, hogy Dr. Berta István, a BME Villamos Energetika Tanszék Nagyfeszültségű Technika és Berendezések Csoport professzor emeritusa ma délután elhunyt. Generációk tanítómestereként, sokunk példaképeként óriási űrt hagy maga után szívünkben. Emlékét megőrizzük és munkásságát folytatjuk, miközben embersége és tartása lebeg majd a szemünk előtt. Mennyit beszélgettünk, és mégis, mennyi mindenről kellett volna még beszéljünk! Őszinte részvétünk családjának és szeretteinek. Isten Veled, Pista!

21/10/2026

A villamosenergia-rendszereket két csoportra oszthatjuk: váltakozóáramú (AC) és egyenáramú (DC) rendszerekre. A váltakozó áram legfontosabb tulajdonsága, hogy az áram iránya folyamatosan változik, melynek gyakoriságát a frekvenciával adjuk meg. De miért is jó, hogy az áram iránya folyamatosan változik? A villamosenergia-átviteli rendszerek több mint egy évszázada elsősorban váltakozó feszültségre épülnek, mert a váltakozóáram induktív tulajdonságát kihasználva transzformátorokkal egyszerűen változtatható a feszültségszint. Az energia nagy feszültségen kisebb veszteséggel szállítható nagy távolságokra, ami lehetővé t***e az erőművek városon kívülre telepítését és távoli települések összekapcsolását. A nagyfeszültséget azonban eszközeink nem bírnák ki, így a fogyasztókhoz közeledve a transzformátorok a feszültséget fokozatosan az ismert 230/400 V-ra csökkentik. Az egyenáram ugyanúgy körülvesz minket. Akkumulátorok, elemek és számos elektronikus eszköz egyenfeszültséggel működik. Ez azonban sokszor fel sem tűnik, mert a konnektorba csatlakoztatott készülék maga alakítja át a váltakozó feszültséget egyenfeszültséggé.

16/10/2026

A Tanszéken minden félévben szervezünk egy szakmai üzemlátogatást, amelynek keretében 2026. őszén a Tatabányai Erőművet volt lehetőségünk megtekinteni. A Tatabányai Erőmű majdnem olyan idős, mint mi: Tanszékünk 1893-ban alakult meg, még az erőmű 1898-ban kezdte meg működését. Az üzemlátogatáson megtapasztalhattuk, hogyan lehet az infrastruktúrát folyamatosan – az adott kor igényeinek megfelelően – átalakítani, új funkciókra használni, a régebbi, de robosztus technológiákat korunk vívmányaival együtt üzemeltetni. Tartalmas napot töltöthettünk el, amelyért ezúton is szeretnénk köszönetet mondjani a Tatabányai Erőmű munkatársainak.

14/10/2026

A volt (V) vagy kilovolt a feszültség mértékegysége; azt mutatja, hogy két pont között (pl. egy fázisvezető és a föld között) mekkora „potenciálja” van a hálózatnak: mennyire erősen igyekszik villamos töltést (áramot: amper, A) mozgatni egyik pontból a másikba. Létező és mérhető fizikai mennyiség akkor is, ha épp nem tud áram folyni.
A watt (W) – más méretekben kilowatt (kW), megawatt (MW) – a teljesítmény mértékegysége, a feszültség és áram szorzata. Megmutatja egy adott pillanatban pl. egy fogyasztó által felvett villamos energia intenzitását: ha mondjuk egy órán keresztül ugyanezzel az intenzitással működne, akkor fogyasztana 1 wattóra (Wh) – más esetben kWh, MWh – energiát.
Egy hazai háztartás teljes éves villamosenergia-fogyasztása lehet mondjuk 2800 kWh. Magyarország pillanatnyi terhelése lehet akár 7800 MW (megawatt = egymillió watt). A háztartási fali csatlakozóban a fázisfeszültség kb. 230 V a nullavezetőhöz képest.

13/10/2026

Október 6-án a BME VIK Villamos Energetika Tanszék képviseletében részt vettünk a Lengyel–Magyar Kereskedelmi Kamara által szervezett Polish–Hungarian Energy Forum 2026 rendezvényen, a Magyar Elektrotechnikai Egyesület (MEE) szakmai támogatásával. A rendezvényen Tarjányi Krisztina és Konrad Wojnarowski helyettes államtitkárok mellett többek között Molnár Ferenc, a MEE elnöke, Jamniczky Zsolt (E.ON), Béres József (MAVIR), valamint az MVM, a MOL és számos lengyel energetikai vállalat vezetői vettek részt. A szakmai párbeszéd középpontjában az energiabiztonság, a kritikus infrastruktúrák védelme, a regionális együttműködés és az energetikai átmenet kihívásai álltak.

07/10/2026

⚡ Ez itt a VETperces novellák!

A villamos energia ma már annyira természetes része az életünknek, hogy szinte észre sem vesszük. Felkapcsoljuk a lámpát, feltöltjük a telefonunkat, bekapcsoljuk a számítógépet, és elvárjuk, hogy minden azonnal és megbízhatóan működjön. De vajon elgondolkodtunk már azon, hogyan jut el az áram az otthonainkba? Miért pont 50 Hz a hálózati frekvencia? Vagy hogy miért nem rázza meg a madarat a villanyvezeték?

A BME Villamos Energetika Tanszék új sorozatában röviden és közérthetően mutatjuk be a villamosenergia-rendszer világának érdekes kérdéseit. Célunk, hogy egy perc alatt közelebb hozzuk azt a technológiát, amely nap mint nap körülvesz bennünket.

01/10/2026

Öröm számunkra, hogy Kádár István tanár úr, tanszékünk nyugdíjas kollégáit képviselve, továbbra is aktív résztvevője ezeknek a közösségi találkozóknak!

24/09/2026

⚡ MEE Vándorgyűlés 2026 – Köszönjük!

Véget ért a Magyar Elektrotechnikai Egyesület által szervezett 72. Vándorgyűlés, amelyet a BME VET igazán pozitív mérleggel zárt.

A három nap során kollégáink a szakmai program számos pontján jelen voltak: plenáris előadással, szekció-előadóként és szekcióvezetőként, kerekasztal-beszélgetések moderátoraiként, valamint a tanszéken folyó projektek eredményeit bemutató poszterekkel járultak hozzá a konferenciához. 🎓⚡

Köszönjük minden kollégánknak a magas színvonalú szakmai részvételt és közreműködést!

Nagy öröm volt az is, hogy a BME VET standján sok kollégával, szakmai partnerrel és érdeklődővel találkozhattunk – köszönjük a tartalmas beszélgetéseket és találkozásokat! 🤝

Találkozunk 2027-ben is!

05/08/2026

A Villamos Energetika Tanszék (VET) Smart Power Labor (https://smartpower.bme.hu) kutatócsoportja másodszor is elnyerte a CELSA kutatási támogatást.

A Central Europe Leuven Strategic Alliance (Közép-Európai Leuveni Stratégiai Együttműködés, CELSA) célja, hogy ösztönözze a partneregyetemek kutatócsoportjai közötti együttműködést, és elősegítse a közös kutatási projektek megvalósítását. A program lehetőséget biztosít a már eredményes kutatás-fejlesztési és innovációs (K+F+I) területek továbbfejlesztésére, valamint a kutatócsoportok tudományos kiválóságának erősítésére. További célja, hogy a támogatott konzorciumok a projekt lezárására olyan szakmai és nemzetközi együttműködési szintet érjenek el, amely megalapozza sikeres részvételüket a Horizon Europe, illetve más rangos európai kutatási és innovációs pályázatokon.

A 2022-ben támogatást nyert PHRACTALS (Post-Hazard power system Restoration And Control Through Advanced Learning Systems) projekt során a KU Leuven és a University of Ljubljana kutatóival együttműködve olyan megoldást dolgoztunk ki, amellyel egy blackout (teljes rendszerösszeomlás) után a rendszerhelyreállítási folyamat extrém gyenge hálózati körülményei között is elkerülhetők különböző instabilitási jelenségek. Az SPL feladata napelemparkok aggregált modelljének megalkotása és dinamikus viselkedésének vizsgálata volt.

A jelen ciklusban támogatást kapott RESCUED (Resilient Stability through Collective User Engagement of Distributed Resources) projekt során a három egyetem folytatja a megkezdett együttműködést, és arra keresi a választ, hogy az aktív / rugalmas fogyasztói berendezések milyen módon és milyen mértékben képesek hozzájárulni a villamosenergia-rendszer stabilitásához. Az SPL kutatócsoport, Sütő Bence és Dr. Raisz Dávid részvételével, elsősorban a teljesítményelektronikai berendezések (pl. grid-forming inverterek) követelményeinek megfogalmazásával, valamint a vészhelyzeti szigetüzem koncepciójának továbbfejlesztésével – elméleti, szimulációs és laborvizsgálatokkal – fog hozzájárulni a projekt sikeréhez.

01/08/2026

A rekordhőség nemcsak a mindennapjainkat, hanem a villamosenergia-rendszer működését is komoly kihívások elé állítja.

Öröm számunkra, hogy a témában megjelent Telex-cikkben tanszékünk kollégái, Vokony István, Németh Bálint és Rácz Levente is megosztották szakmai véleményüket, hozzájárulva a hőség energetikai hatásairól szóló közérthető szakmai párbeszédhez.

Köszönjük kollégáinknak a közreműködésüket, és a Telexnek a téma bemutatását!

Újra itt a kánikula, ami nehezíti egy ország stabil áramellátását is: talán nem is gondoljuk, hogy az időjárás hány fronton támad. A hőség nemcsak a fogyasztást növeli, hanem rontja az erőművek és a hálózati elemek teljesítményét, felgyorsítja az infrastruktúra öregedés...