14/02/2020
Visszaemlékezés: első közlés az Erzsébet-kútjáról
SZENTE B. LEVENTE
Romániai Magyar Szó, 2004. november 11.
Sándor József „lelki védjegye"
Az Erzsébet-kútról más szemmel...
A monda szerint Erzsébet királyné egykor Székelykeresztúr környékén is járt, és a városból kifelé vezetô úton, Betfalva után, egy forrásnál tartott pihenôt. Külünösebb eseményrôl nem szól a fáma, de, hogy az emberek el ne feledjék ittjártát, 1904-ben egy ismeretlen kôfaragó (sajnos nevére, kilétére nem sikerült rálelni) faragott, díszített kôvályúba vezette a forrást, természetesen a királyné emlékére.
Ezek után évtizedekig állta a sarat az Erzsébet-kútja – mert így nevezte a forrást ettôl fogva minden környékbeli, sôt, a messzirôl jöttek is. Ám idôvel a kô elmozdult, és félô volt, hogy elsüllyed az erdôközti vizenyôs talajban. Így hát 1987-ben Sándor József székelykeresztúri utászmérnök betonba ágyazta a kôkutat, hogy jobban védve legyen, kiszélesítette a körülötte lévô állókákat, aztán rovásírással, a Székely himnusz egyik sorát idézve, a betonba beleírta: „Ne hagyd elveszni Erdélyt, Istenünk!". Az elmúlt rendszerben ez eléggé kockázatos volt, hiszen ha rátaláltak volna az „alkotóra", könnyen meggyûlt volna a baja a milíciával, sôt, a szekuritátéval is. Végül csakugyan felfigyeltek erre valakik, ami szinte várható is volt, hiszen sokan jártak az Erzsébet-kúthoz. Ám a felirat „alkotójáról" senki nem beszélt. Sándor József elmondta, idôközben elterjedt az a kósza hír, hogy utasítás érkezett, meg kell találni azt, aki a betonba rótta a mások számára idegen jeleket, és meg kell fejteni, mit jelentenek azok. Ahogyan azt vallják ma is többen, a nyomozás során nem sok eredmény született. Az eset kapcsán állítólag készült egy jelentés, mely szerint pusztán cirill betûkrôl van szó, tehát nincs veszély... (!).
Ezzel azonban nincs még vége a történetnek, mert ezt követôen Sándor bácsi a kisgalambfalvi híd lábán is otthagyta – ahogy ô fogalmaz – „lelki" védjegyét. Az országútról is jól látszottak egykor a magyar himnusz dallamának lekottázott hangjegyei. Ez, persze, újabb fejtörést okozott az akkori hatóságoknak.
Ugyancsak Sándor József ötletébôl született, keze munkáját ôrzi az Etéd felé vezetô úton található Csaba-kútja is, melyet az utóbbi években ismeretlen tettesek, sajnos, nagyon megrongáltak.
Copyright © RMSz - 2004
